A MedRxiv oldalon még lektorálás/ellenőrzés előtti formában megjelent összefoglaló szerint Ok-okozati összefüggés van a T2D és a demencia között

Egy új tanulmány eredményei szerint a magasabb koffeinszint csökkenti az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Ismert, hogy a lipoprotein(a) ok-okozati összefüggésben van a pitvarfibrilláció (AF) két ismert faktorával, a koszorúerek károsodásával és az aorta-billentyű sztenózisával, de az Lp(a) és az AF oki kapcsolata még nem felderített.

Az interleukin-6 gátló ziltivekimab csökkentette több gyulladásos és a trombózisra utaló biomarker szintjét a magas ateroszklerotikus kockázatú, közepes vagy súlyos krónikus vesebetegségben (CKD) szenvedőkben.

Az atherosclerosis kialakulásában a magas LDL-koleszterin- (LDL-C-) szintnek kulcsszerepe van, az összefüggést számtalan randomizált kli­nikai, prospektív kohorsz és mendeli randomizációs vizsgálat, vala­mint metaanalízis igazolta. Az ateroszklerotikus érbetegség kockáza­ta függ az LDL-C-szinttől és fennállásának időtartamától. A familiáris hypercholesterinaemiát (FH) egyrészt magas, sőt igen magas LDL-C, más­részt hosszú ideig való kitettség jellemzi. Az FH-s betegek megtalálása, kiszűrése az utóbbi években előtérbe került, főleg azért, mert a korábban kezdett sztatin- és ezetimibkezelés mellett az új gyógyszerek, elsősorban a PCSK9-gátlók, hatékonyabb LDL-C-csökkentést tesznek lehetővé.

A tünetmentes hyperuricaemia szerepet játszik az idült vesebetegség kialakulásában és progressziójában. A hatékony húgysavcsökkentő kezelés ellenére  a vesefunkció-romlás üteme nem csökkent a középkorú, hosszan fennálló 1-es típusú diabetesben szenvedő, nephropathiás, valamint proteinuriás, CKD-3-4-es stádiumú betegek körében. 

Egy most közzétett vizsgálat a 2-es típusú cukorbetegség 19 kockázati tényezőt azonosította. Újdonság, hogy a betegség fontos rizikófaktoraként jelölték meg az álmatlanságot.

Egy új, epidemológiai és genetikai analízisre alapozott vizsgálat szerint a magas inzulin-like növekedési faktor 1 (IGF-1) szinttel rendelkező nőknél magasabb az emlőrák kockázata.

A gyulladásos folyamatoknak döntő szerepük van az atherosclerosis kiala­kulásában. Jelen cikk a szubklinikus gyulladás jelentőségével és a gyulladá­sos markerek kockázatbesorolást támogató szerepével foglalkozik, valamint bemutatja a gyulladáscsökkentő kezelésben rejlő lehetőségeket a nagy kockázatú szívbetegek kardiovaszkuláris eseményeinek visszaszorításában.

Régóta ismert, hogy az elhízás növeli a rák kockázatát, de bizonyos ráktípusok esetén sokkal nagyobb mértékben, mint azt korábban hittük.